Máre-vár

MÁRÉ-VÁR 2022. NOVEMBER 1.-ÉN ZÁRJA A SZEZONT, ÉS 2023. MÁJUS 1.-ÉN NYITJA MEG KAPUIT A LÁTOGATÓK ELŐTT!

Egy népi legenda szerint a Máré-várban lakott Máré vitéz ifjú szép feleségével. A közeli Miklós-várban, Szentlászlón innen pedig testvére, a nőtlen Miklós vitéz.

Márét a király hadba szólította, s hosszú évek múltán sem jött haza. Felesége már elsiratta, és szívesen látta a szomszéd vár urát, aki egyre gyakrabban járt át hozzá. Addig-addig, míg szép lányuk született.
A kislányból már majdnem nagylány lett, mikor Máré mégis hazatérhetett. Megtudta, hogy felesége hűtlen lett hozzá, így mindkét várat megostromolta, ágyúval halomra lövette. Ott pusztult el az asszony Miklós vitézzel együtt, lányuk életben maradt, de az anyja megátkozta.

Az átokkal sújtott leány a hegy mélyén rejtőzik, de minden 77. évben piros pünkösd hajnalán kiszabadul, a Máré-völgyi patakban fürdik és fésüli hosszú haját. Az a vadász válthatja meg az átoktól, aki ilyenkor arra jár és megcsókol egy medvét, egy kígyót meg egy varangyos békát.
Az efféle legendáknak volt hol kialakulniuk, hisz Magyaregregy külterületén 18 középkori elpusztult faluról tudunk.

A községtől, mintegy 5 km-re emelkedő Várhegy csúcsán épült a vár.
Keletkezésének időpontját és építőjének nevét nem ismerjük, de minden bizonnyal a tatárjárás után épült, de első említése, ,,Castrum Mare” alakban csak az 1316-ban kelt oklevélben történik, amikor Károly Róbert király Bogár István mester részére kiadott adománylevelét átírja és megerősíti annak birtokában.

Később, 1347-ben a vele rokon máréi Gunyafiak a Becseieknek zálogosítják el. E két család később egymás közt osztja fel a várat és annak tartozékait, majd az uradalom örökösödés útján 1505 előtt a Várady család tulajdonába került.

Amikor Várady István a mohácsi csatában életét vesztette, Mihály nevű bátyja a várat erőszakkal elfoglalta, de Várady Istvánné parancsára Bakics Pál ostrommal visszavette.

Pécs elfoglalása után 1545-ben a mohácsi szandzsákhoz csatolták a törökök. Horvát Márk szigetvári várkapitánysága idején rác-törökök és magyarok lakták a várat, akiktől 1561-ben Zrínyi Miklós foglalta el és adta vissza a Várady családnak.

A vár valószínűleg a XVI. században tűzvész következtében pusztult el, mert a XVII. század végén kelt oklevelek már, mint elhagyott romot említik a pécsi püspök birtokában.

Még egy utolsó ostromot azonban meg kell érnie 1956-ban: ekkor a Várvölgyből egy orosz tank a romok mögött meghúzódó „Mecseki láthatatlanokra” tüzelt. Tábla emlékeztet az itt meghalt két szabadságharcosra. 1960-ban kezdték meg a vár feltárását és helyreállítását.