Magyaregregy Község Települési Arculati Kézikönyv
Bevezetés
A települések a tájban helyezkednek el, a minket körülvevő földrajzi környezetben gyökereznek, ez adja arculatuk alapját. A települést a tájban megjelenő emberek alakítják ki, formálják hosszan, történeti korszakokon keresztül. Jellemzőik a különböző korok stílusjegyeit, trendjeit tükrözik, aminek köszönhetően minden település egyedivé válik. Ebben az arculati kézikönyvben Magyaregregy építészeti örökségeit és az azokra vonatkozó ajánlásokat igyekszünk tisztázni. A festői mecseki környezetben elhelyezkedő község viszonylag egységes képet mutat. Kialakult utcahálózata és beépítettsége alapján tipikus falusi elemeket találhatunk a területén. Egyediségét tovább fokozza a hozzá tartozó Márévár-rom és a strand. Arculati sajátosságait a környező táj, a településre jellemző mintázatok, formák, szokások és hagyományok formálják a mai napig.
A kézikönyv célja, hogy iránymutatást adjon a közösségnek, hogy a település arculatának jövőbeli formálása során legyen mire támaszkodni. A hagyományok megőrzése fontos, hiszen olyan változó világban élünk, ahol a régi örökségek, szokások, tradíciók rohamosan fogyatkoznak, ezért irányt kell mutatni, hogy miképpen lehet megóvni, a további fejlesztésekbe bevonni ezeket az értékeket. A település arculatát feltárva, bemutatva sajátosságait ajánlásokat kíván megfogalmazni arra nézve, hogy miképpen lehetnek Magyaregregy lakosai büszkék az épített környezetükre, és hogyan tudják tudatosan alakítani, miközben a helyi értékek megőrzése is megvalósul.
Magyaregregyről röviden
Magyaregregy község Baranya megye északi részén található, ezen belül is a Hegyháti járás területén. A települést viszonylag könnyen megközelíthetjük, hiszen Pécsről, Komlóról és Dombóvárról, valamint a Tolna megyei Bonyhád irányából is elérhető. Magyaregregy Pécs és Dombóvár között található „félúton”, mindkét településtől 30-32 km-re fekszik. A település csak közúton közelíthető meg, vasútvonala nincs. Ebből következik, hogy a település a szalagtelkes útmenti falu morfológiai típusba tartozik.
A község népessége 2017. január 1-jén 745 fő volt. Magyaregregy népességének maximuma 1910-ben volt 1333 fővel, 1941-től kezdődően pedig tartós, de lassú ütemű népességcsökkenés figyelhető meg. Minimumát 2015-ben érte el 726 fővel. Népességszáma alapján a közepes méretű falvak sorába tartozik. Területe összesen 2680,90 ha, amelyből csupán 81,25
ha a belterület.
Magyaregregy gyönyörű természeti környezetben fekszik, a Kelet-Mecsek északi peremén. A település a Völgységi-patak völgyében húzódik, és közvetlen környezetében természetvédelmi terület is található, amelynek jellegzetes növényei a lapulevél és a bazsarózsa. A környező dombságok átlagosan 300-350 méteresek, amelyek közül kitűnik a Cigány-hegyi kilátó 523 méteres magasságával. A település körülbelül 400 méter szélességben és 2 km hosszan terül el a völgyben, így a főútvonal is É-D irányú. Régebben a község közelében lévő Babinahegyen intenzív szőlőtermesztés folyt, köszönhetően a löszös talajnak, ami kiváló a mezőgazdasági termeléshez. A talajok ugyanakkor nagyrészt barna erdőtalajok, ami a környező erdősült területek miatt lehetséges. Napjainkban zártkerti művelés folyik a területen, aminél a leggyakoribb ág a szántó és gyep.
A település környéke már a római korban lakott volt, amire több okleveles bizonyítékot és régészeti leletet találtak. Neve az „éger” szóból ered, ami az égerfákkal benőtt helyre utalhat. Később, a török hódoltság ideje alatt is folyamatosan lakott terület volt, ráadásul a Márévár ekkor katonai célokat is kiszolgált. A törökkor kezdetén 200-300 lélekszámmal rendelkezett, 1554-ben már Egyregy néven emlegetik a községet. A 17. században szőlőtermeléssel, gabonatermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoztak a lakók. A településre jellemző még az erdőgazdálkodás napjainkig. Az erdők régebben a pécsi püspök tulajdonai voltak, később a Mecseki Erdőgazdasághoz kerültek.
Az Első Katonai Felmérés térképén jól látható, hogy két Egregy volt: az egyik magyar, a má-sik német település volt.
A 18-19. század fordulóján németek telepedtek le itt, és alig pár évtized alatt a lakosság egyharmadát tették ki. A század elején a falu határában kisebb szénbányák nyíltak, ami sok embernek biztosított megélhetést, így a település népessége is növekedni kezdett. Ekkoriban intenzív gyümölcstermesztés is folyt a község területén.
Jelenleg 85,7% a magyar lakosság aránya, a többi részt a cigányság, a németek, a horvátok, a románok és egyéb, nem hazai nemzetiségűek teszik ki. Vallási összetételére jellemző a római katolikusok túlsúlya, de élnek itt evangélikusok és reformátusok is.
Jelenleg a község területén több mint 10 vendégház van, illetve működik egy kemping. Mindez biztosítja a falusi turizmust kedvelők számára a nyugodt pihenést, és a környező er-dőkben az aktív kikapcsolódás is megvalósulhat. Látnivalóit tekintve elmondható, hogy leghí-resebb a Márévár-rom és az Arnold-ház, vagyis a régi mészárszék épületegyüttese.
Táji-környezeti értékek
Magyaregregy a Baranyai-hegyhát kistájba tartozik. Baranya megye északi részén fekszik, a Mecsek kapujaként is nevezik. A település a Keleti-Mecsekbe ékelődő Völgységi-patak men-tén épült ki. Körbeölelik a völgyekkel szabdalt dombok. A terület vízgyűjtője a Völgységi-patak, amelybe számos, a Mecsekről lefolyó patak (Kisvaszari-vf., Angyula-kúti-mellékág) folyik. A felszínt agyagos, löszös üledéken kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalaj borít-ja. A lejtőkön nagy az erózió veszély, deráziós-eróziós völgyek tagolják a települést.
Növényföldrajzi besorolás alapján a Pécsi flórajárásba (Sopianicum) tartozik. A település je-lentős hányadát erdők borítják, egy része ültetett, nem őshonos fajokat tartalmazó állomá-nyok teszik ki (akácosok, erdei- és feketefenyvesek, feketediósok, nemesnyárasok). A termé-szetes állományokban a Mecsekre is jellemző erdőtársulások találhatók: ezüsthársas bükkö-sök és gyertyános-tölgyesek (szártalan kankalin – Primula vulgaris, májvirág – Hepatica nobi-lis, farkasboroszlán – Daphne mezereum), extrazonális bükkösök, szurdokerdők (piros mécs-virág – Silene dioica, gímpáfrány – Phyllitis scolopendrium, díszes és karéjos vesepáfrány – Polystichum setiferum, P. acuelatum, pajzsikafajok – Dryopteris spp.), mészkedvelő és mész-kerülő tölgyesek, cseres-tölgyesek, kisebb foltokban molyhos tölgyesek.
A vízfolyás mentén patakmenti társulások találhatók: égerligetek, magassásosok, mo-csárrétek és magaskórósok kísérik. A Völgységi-patak mentén vörös acsalapu (Petasites hybridus) is él. Mocsárréteken gyakori az örménygyökér (Inula helenium) a legeltetett gyepekben nem ritka a Szent László-tárnics (Gentiana cruciata). Az ős-honos fafajokat tartalmazó erdőkben, jel-lemzők a szubmediterrán és a balkáni fa-jok. A domboldalakon üde kaszálók, legelők díszlenek.
Tájtípus, tájszerkezet, tájjelleg
Magyaregregy tájszerkezete a területi, vo-nalas és pontszerű tájelemek összességé-ből tevődik ki, ami mozaikos képet ad. Te-rületi kiterjedésű tájelemeit a domborzat és a területhasználat határozza meg. Sajnála-tosan a történeti tájhasználat a legelők fel-hagyásával már csak nyomokban látható, ahogy a dombtetők természetközeli erdő-ségei is ültetvényekké váltak. A völgyekben a vízfolyások mentén nyomokban maradt mocsaras, időszaki vízállásos területek, ezek többnyire szántók. A domboldalak cserjésedése jellemző a legelők felhagyása következtében.
A tájszerkezetet a területhasználat is alakítja, melyek a következő tájtípusokba sorolhatók Magyaregregyen: termelőtáj (ezen belül mező-, erdő-, gyep-, kertgazdsági), lakótáj, üdülő-táj. Tájjelegét a sajátos természeti elemei, a gazdálkodás és a népi kultúra szövedéke alakí-totta ki. A történeti térképeken jól nyomon követhető a folyamat, amely során az erdők foko-zatosan visszaszorultak, előbb az alacsonyabb, aztán részben a magasabb térszínekről is, helyüket, szántók, kertek, szőlők vették át.
Természeti oltalommal érintett területek
Országos védettség
Ezek a területek védelmi prioritások által korlátozott földhasználatú területek. A vé-delmi prioritások a következők: tájvédelem, természetvédelem, vízvédelem. A területe-ken való gazdálkodás célja a természeti javak (talaj, víz, növény, állat) védelme. Ezeknek a területeknek a hasznosításában a természet védelméről szóló törvény elő-írásai a mérvadóak.
Magyaregregy része az Országos Ökológiai Hálózatnak, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek, Natura 2000-es területeknek, tájképvédelmi területek, ex lege védett for-rások találhatók a közigazgatási határán belül.
Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területe az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 8/1977. sz. OTvH határozatával került védelem alá. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet terüle-tét a 10/1993. (III.9.) KTM rendelete bővítette ki. A védettség indoka és célja a területre jellemző karsztos folyamatok és formakincs, valamint a Mecsek mészkő szurdokaira jellemző életközösségek megóvása, a védett növényfajok és a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek életfeltételeinek, a földtani, víztani, a tájképi és kultúrtörténeti értékeink megőrzése. A tele-pülés területére a tájvédelmi körzet védett és fokozottan védett területe egy része esik. A természet védelméről szóló törvény a védett területekre vonatkozó szabályokat, korlátozáso-kat ismerteti, a terület kezelője a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelési tervet ké-szített, amely a fenntartásról, kezelésről részletesen rendelkezik.
Az Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek A 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szól, a pontos lehatárolása 14/2010. (V.11.) KvVM rendeletben jelent meg. A Natura2000 területek kijelölésének és fenntartásának célja az azokon található élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a célnak meg-felelő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. E területeken a fenntartás céljainak elérését nem veszélyeztető vagy nem sértő, jogerős engedélynek megfelelő tevékenység korlátozás nélkül folytatható. E területeken tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevé-kenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely a terület védelmi céljainak meg-valósítását akadályozza. A védett területnek nem minősülő Natura2000 területeken csak en-gedélyköteles tevékenység folytatható. Ezen területeken a természetvédelmi hatóság enge-délye szükséges a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez, faültetvénnyé alakításához, a terület helyreállításához, az erdőtörvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn fa telepí-téséhez, kivágásához, száznál több fő részvételével közösségi és tömegsport folytatásához. Olyan beruházás engedélyezése előtt, amely nem a Natura2000 terület természetvédelmi kezelését szolgálja, hatásbecslést kell végezni.