Körséta

A község a Mecsek hegység keleti részén fekszik, a megyeszékhelytől 30 km-re. Vasútvonala nincs. Megközelítése csak közúton, Komló vagy a Tolna megyei Bonyhád felől lehetséges. A kanyargós út az ország egyik legszebb vidékén vezeti az utazót.

A falu neve az éger fanév "gy" képzős alakjából származik. Jelentése: égerfákkal benőtt hely. A jó levegőjű község a Mecsek hegység keleti részén, csodálatos környezettel várja a látogatókat. A Magyaregregy és Zobákpuszta közötti rész nagyrészt természetvédelmi terület, amelynek jellegzetes növénye a bazsarózsa és a lapulevél. A falu méltán pályázhatna a Baranya megye leggyönyörűbb környezetében fekvő helysége címre.

A település lélekszáma és épületeinek nagyságrendje miatt is a közepes nagyságú baranyai falvak sorába tartozik. 2004. szeptemberétől a gyermeklétszám folyamatos csökkentése miatt a szászvári Általános Iskola tagintézménye lett az iskola, azóta csak alsós tagozat működik a faluban, a felső tagozatosokat iskolabusz szállítja Szászvárra. Az iskola átalakítása óta az óvodásoknak is otthont ad az épület, sajnos évente csökken itt is a létszám. A nyelvoktatáson, a számítástechnikai alapismeretek elsajátításán kívül rézfúvós hangszereken zeneoktatás folyik a község fiataljai részére. 2004. májusától a község összközműves. A falu strandfürdője 2007. június közepétől várja a látogatókat.

A földrajzi viszonyok nem igazán kedvezőek, igen hegyes, nehezen művelhető a területe, amelynek nagy része erdő. A lakosság saját ellátására konyhakerti növényeket termelt és termel ma is. Jellemző még a dombokon a szőlőtermesztés - ez is főként saját ellátásra. Egykoron híres volt az un. Babinai szőlészet, de a szőlőt teljesen kivágták, helyén nincs már semmi, csak bozót. A valamikor a falura jellemző szarvasmarhatartásról is csak múlt időben beszélhetünk. A községre jellemző még az erdőművelés. Az erdők egykoron a Pécsi Püspöki Uradalom erdei voltak, az államosítás után a Mecseki Erdőgazdasághoz kerültek.

A környék már a rómaiak idejében is lakott volt. A régészek a Várdombon III. századból származó leleteket tártak fel. A középkorban itt működött a Szent Margit kolostor. 1554-ben már Egregy néven említik. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helynek számított. Viszonylag későn, csak a 18. század végén, a 19. század elején költöztek ide németek. A század közepére már a lakosság majd harmadát tették ki a németek. 1930-ban viszont 1230 magyar, 28 német, 2 szláv és egyéb anyanyelvű lakosa volt. Az I. világháborúban 38, a II-ban 16 hősi halottja volt a falunak. 1956-ban a forradalom áldozata 2 fő, miután az orosz csapatok ágyúzták a várat. 1951-ig körjegyzőség székhelye volt a falu. Kárász és Vékény községek tartoznak hozzá. A falu határai Kárász, Bikal, Kisbattyán, Kisvaszar, Hosszúhetény, Komló és Szalatnak településekig terjednek. Főutcája az úgynevezett Magyaregregyi völgységben húzódik, beépítettségére a szétszórt elrendezés jellemző, sok kis utcával. Legnagyobb lélekszáma 1970-ben meghaladta az 1400 főt. Az itt lakók jó része akkor a komlói bányákban és a hozzá tartozó üzemekben talált munkalehetőséget, és sokan be is költöztek a közeli Komlóra. A hetvenes években megvásárolták a vendéglős és mészáros mesterséget űző Arnold családtól az addigi kocsmaépületet és 1984-ben felújították. Azóta a község színvonalas művelődési házaként funkcionál. Ebben az épületben a falu könyvtára is. 1985-ben Csernavölgyi Endréné tanítónő vezetésével létrehozott, a Rákóczi út 57. szám alatti falumúzeumban, állandó kiállítás keretében a Magyaregregyre jellemző mezőgazdasági, háztartási eszközök, szobaberendezés és iskolatörténeti emlékek láthatók, itt található a Mészárszék múzeum is.

A magyaregregyiek aktívan bekapcsolódnak a falusi turizmusba. 11 portán rendszeresen fogadnak hazai és külföldi vendégeket, gazdasági társaság is alakult ezzel a céllal. Erről részletesebben a Márévár Környéki Vendégfogadók Egyesülete (www.kissvajc.hu) weboldalán olvashatnak. A község múltját a honismereti faluházban (Arnold- ház, amely mészárszék múzeum is) kiállítás mutatja be ( nyitva tartás igény szerint. Tel.: (72) 420-534; (72) 420-387

A látnivalók közül elsőként Máré várát kell említeni. A vár a XIII. században épült gótikus stílusban, majd a XVI. században reneszánsz stílusban újjáépítették, az 1960-as években pedig felújították Egy valamikori őrtorony helyén épült. Károly Róbert adományozta egy dicső vitéznek jutalmul. A török hódoltság idején a várat elfoglalták az oszmán csapatok: az ütközet során a vár leégett. Mivel hadászatilag romjaiban is jelentős volt, a törökök később őrséget állomásoztattak benne.

Ezután négyszáz éven át gazdátlanul állt, de a már-már teljesen elpusztult várat az 1960-as években felújították, amelynek során szép, a reneszánsz korból származó maradványok kerültek elő. A hajdani lovagvár a megye egyik kedvelt kirándulóhelye. A várban állandó kiállítás látható a Keleti- Mecsek érdekességekben és ritkaságokban gazdag növény- és állatvilágából. A vár alatti völgyben táborozási lehetőségek vannak. Itt található a Máré csárda, és szemben kempingezési lehetőséget egy holland tulajdonos biztosít a Máré Vára Kft keretein belül.

A várból több irányba induló turistautak mentén látható: római őrtoronyra emlékeztető Cigány-hegyi kilátó; Pásztor forrás; Pusztabányai vadászház; rekonstruált üveghuta. A falutól Komló irányába tábla jelzi az utat: személygépkocsival is megközelíthető. A falu közepén levő egyedi mikroklímájú völgyben található a katolikus templom Szent- kúttal és Kálváriával.

A többségben katolikus vallású falu temploma egy 1859-ben épült fakápolna helyén áll. Akkortájt a szeptember 8-i kisasszonynapi búcsúra olyan sokan jöttek a faluba, hogy egy évtizeden belül, 1867-ben megépült az első kőtemplom, s évről évre sok zarándok keresi fel.

Két külföldi településsel, a németországi Stockummal (1992 óta) és a erdélyi Máréfalvával (1994-től) tartanak fenn tartalmas testvérközségi kapcsolatot.

Az itt élő emberek vendégszeretete, a falusi turizmus éltető ereje, a családias hangulat garancia arra, hogy az itt eltöltött idő kellemes emlékként maradjon meg vendégeink szívében.

Ha egy egészséges Kelet-Mecseki kirándulás élménydús kalandjaira, régi korok üzenetére, valamint a falu gazdag néprajzi hagyományaira kíváncsi, jöjjön el Magyaregregyre és töltsön el rövidebb - hosszabb időt a „Kelet-Mecsek gyöngyének” nevezett falunkban.
Weboldalunk sütiket használ. Az oldal böngészésével Ön automatikusan hozzájárul ehhez (a sütikről bővebben itt olvashat)
Rendben